A téli teremtornáknak nagy hagyománya van szinte egész Németországban. Ha egy magyar csapat erre jár, sok szokatlan dologgal találkozhat. Ilyen például a rövid játékidő, a körbepalánkozott pályák és a hatalmas méretű csarnokok. A rendezvények szakmai indokoltsága is nem egyszer megkérdőjeleződik. Ahány ország, annyi szokás és persze

annyiféle szemlélet, ezen nem is akarunk változtatni, hanem szeretnénk meghagyni őket olyan sokszínűnek, amilyenek. A következő körinterjúban két német és egy svájci utánpótlásedző véleményét kértük ki: ők hogyan látják s értékelik ezeket a rendezvényeket. Kérdéseinkre sorrendben a következő edzők válaszoltak:

Michael König, az FC Bayern München U12-es csapatának edzője,

Marcus Burkard, az FC Luzern U13-as csapatának edzője és

Serdar Sekercioglu az MSV Duisburg U13-as csapatának edzője.

Vannak olyan hangok az utánpótlásberkekben, akik azt mondják, hogy a teremfocinak nincs sok köze a nagypályás labdarúgáshoz, az egy másik sportág, hagyni kéne. Érezd magad megszólítva, a te csapatod is már nagypályán játszik. Mi szükség van egyáltalán akkor teremtornákra?

A teremben olyan dolgokat tudunk gyakorolni éles mérkőzéshelyzetekben, amit a nagypályán nem. Rendkívül leszűkült területen kell játszanunk, ezért technikailag mindenképp a legmagasabb követelményeknek kell megfelelni, ha helyt akarunk állni. Mivel a felállás 4+1 fő általában, a pályán lévők közül senki nem tud megbújni a másik mögött, mert azt azonnal megérezné a csapat. A nagypályán igazság szerint erre több a lehetőség. Végeredményben azonban a játék tényleg más, viszont amit itt gyakorlunk és tanulunk az nagypályán is a hasznunkra válik.

Marcus, szinte minden komolyabb rendezvényen ott vagytok, miért ilyen fontos számotokra, hogy részt vegyetek teremtornákon?

A nemzetközi összehasonlítás számunkra mindig nagyon fontos. Legyen az terem-, vagy szabadtéri torna, ha jók a csapatok, mi megyünk és ott vagyunk.  Szerencsére elég jól lépést tudunk tartani a nemzetközi elittel is.

A teremtornákon elért eredmények hogyan kezelendők? Lehet belőlük objektív képet kapni? Mit lehet belőlük következtetésként levonni?

A teremtornák élménye felejthetetlen, nemcsak a gyerekeknek hanem nekünk edzőknek is. Az eredményt nem kell lebecsülni, de túlértékelni sem szabad. Sokszor játszik nagy szerepet a szerencse és ebben a korban a teljesítményingadozás is extrém nagy lehet. (12-13 éves gyerekekről van szó. Szerk.) Ez persze így természetes s ezzel számolunk is.

Michael, mit tartassz a rövid játékidőről, hiszen sokszor csak 1x10 perc, de néha csak 1x9 percesek a mérkőzések?

Kicsit rövid, de annál intenzívebb. Az eredmény akár fél percen belül is megfordulhat. Mivel azonban min. 4-5 ilyen meccset játszunk, összességében ez rendben van.

…és mi a helyzet az eredményességgel ?

Szeretnénk természetesen mindig győzni és jól szerepelni. Azért az nem túl jó, ha csak szépen játszol, de a végén mindig kikapsz.

Egy komoly probléma, hogy a nagypályás keretek létszáma majd a duplája annak, mint ahány gyerek egy teremtornára nevezhető. (10-12 játékos maximum. Szerk.) Hogyan oldjátok ezt meg? Egyáltalán, jelent-e ez valami problémát?

Igyekszünk a srácokat úgy elosztani, hogy mindenki nagyjából azonos mennyiségű játéklehetőséget kapjon. Ez persze nem mindig sikerül igazságosan, de azért dolgozunk rajta. Megpróbáljuk tehát úgy tornákra vinni a gyerekeket, hogy egyszer egyik máskor pedig egy másik 8-10 fő utazzon. Néha aztán két torna is van egyidőben, s akkor a kollégám elviszi a társaság egyik felét, én pedig a másikat. 

Serdar, van lehetőségetek a téli időszakban tornateremben edzeni?

Van, de ez igazából klubonként eltérő, hogy ki mennyi időt tölt teremben. Mi általában 1 héten egyszer, vagy két hétben egyszer edzünk teremben. A többi edzést kint tartjuk télen is. Vannak persze olyan klubok, akik többször tudnak terembe menni, de itt már sok múlik az anyagiakon is.

Kedves Sporttársak, köszönjük a beszélgetést. A csapataitoknak pedig sok sikert kívánunk nem csak teremben, hanem kint a nagypályán is.