…s hogy a fenti állítás mennyire igaz, arról a csapat technikai felelőse, Újvári Gábor állított össze egy részletes beszámolót. „A Hannover közeli Langenhagenben megrendezett 48 csapatos nemzetközi tornán a 10. helyen végzett együttesünk, amely ezúttal MTK (MAC) Budapest néven szerepelt az eseményen. A 13 országból érkezett csapatok közül előttünk végzett 7 német, egy olasz, egy

cseh és egy szlovák rivális. A különleges lebonyolítási szisztémának köszönhetően háromszor is csoportmérkőzéseket vívtak a gyerekek és ezek közül két alkalommal is csoportgyőztesek lettünk! Először nyolc darab hatos csoportban azért ment a küzdelem, hogy mely csapatok kerülnek be a felső- (1-16. hely), a közép- (17-32. hely), valamint az alsóházba (33-48. hely). Miután a mieink 4 győzelemmel és egy vereséggel az első helyen végeztek, eldőlt, hogy a felsőházban folytatjuk. Az odáig vezető úton az Iváncsik – Beschenbacher, Baross G. – Komódi, Balogh, Beke – Baross T. (csereként: Práth, Erszény, Szidor, Újvári) összeállítású csapat legyőzte a dán Hellerup Idraetsklub együttesét Baross Gábor (2), Práth Dávid, Baross Tamás és Komódi Kevin góljaival 5-0-ra. Ezután – némileg váratlanul – kikaptunk 2-0-ra az SC Wiedenbrück gárdájától, így azzal a kényszerrel futballoztak tovább a fiúk, hogy többet már nem hibázhatnak a csoportmeccsek során. Hát, nem hibáztak… Előbb nyögvenyelősen legyűrték a TSV Godshorn gárdáját Baross Tamás góljával 1-0-ra, majd jött az első nap igazi rangadója, a későbbi győztes VfL Bochum ellen, ahol egy szikrázóan kemény összecsapáson, remek játékot nyújtva vertük meg Baross Gábor góljával a Bundesliga első osztályában szereplő ellenfelünket. A csoport első helyének megszerzéséhez még kellett az FSV Frankfurt elleni győzelem is, amit a jó játéknak és Beke Zsolt (2) góljának köszönhetően abszolváltunk is.

A következő négyes csoportban azért küzdhettünk, hogy bejussunk a legjobb nyolc közé. Sajnos, az első, SSV Reutlingen elleni mérkőzésen már kiütközött a fárasztó nap miatti dekoncentráció, hiszen óriási lehetőségeket elpuskázva kaptunk ki a csupán kétszer kapura lövő ellenféltől 2-1-re. A mieink – egyébként nagyon szép – gólját Práth Dávid szerezte. A következő, este fél nyolckor (!) kezdődő meccsünkön az első osztályú Arminia Bielefeld ellen ugyanaz volt a képlet, hiába támadtuk végig a kétszer nyolc percet, és rúgtunk egy fineszes gólt Balogh László révén, a helyzeteivel jobban sáfárkodó ellenfél 2-1-re legyőzött minket. Ezzel az első nap végére eldőlt, hogy nem juthatunk be az első nyolcba már, csupán a tisztes helytállásért küzdhetünk a Borussia Dortmund ellen. Nos, ez sikerült is, hiszen vasárnap reggel, az egész tornát tekintve a legjobb formát nyújtva küzdöttünk a BL-győztes csapat fiataljai ellen, ám ezen a találkozón nagyon csúnyán belenyúlt a mérkőzésbe a játékvezető, aki megadott egy büntetőt a hazaiaknak egy olyan esetnél, ahol Iváncsik Norbi tisztán a labdát szerezte meg, majd – a német nézők megrökönyödését is kiváltva – nem adta meg javunkra a 9 méterest, amikor Komódi Kevint buktatta a hazaiak kapusa a büntetőterületen belül. Persze, ezen a mérkőzésen is hadilábon álltunk a ziccerek kihasználásával, hiszen bíró ide, vagy oda, ha azokat értékesítjük, akkor nem lett volna apelláta. Mindenestre a mieink lendületes, kreatív és harcos játéka a másik későbbi döntős ellen kivívta a semleges csapatok és nézők szimpátiáját is. A 2-0-s vereség már nem osztott, nem szorzott, hiszen mi mindenképp a 9-16. helyért küzdhettünk tovább egy újabb négyes csoport tagjaként.

Talán még bennünk volt az előző mérkőzés minden izgalma és dühe, mindenesetre rögtön beleszaladtunk egy újabb pofonba az FC Hennef 05 meglepően ügyes gárdája ellen, mert hiába egyenlítettünk először Baross Gábor majd Práth Dávid révén, a győztes gólt a németek szerezték meg. A 3-2-es vereség azt jelentette, hogy megint győzelmi kényszer alatt kellett játszanunk a következő két meccsen. Az Spfr Hamborn 07 ellen magabiztosan futballozva nyertünk, bár ekkor is sok helyzetet tékozoltunk el. A 4-1-re megnyert találkozón Komódi Kevin (2), Balogh László és Újvári Bence volt eredményes. A Glashütter SV ellen az volt a tét, hogy nyerni kell ahhoz, hogy az ág döntőjét mi játszhassuk. Egy küzdelmes mérkőzés végén Beke Zsolt fejesgóljával meg is szereztük a csoportelsőséget, így az utolsó (12!) meccsünkön a szlovák MSK Zilina ellen a kilencedik helyért léptünk pályára. Ez a találkozó megmutatta, hogy miért nem végezhettünk még előkelőbb helyen ezen a tornán. Újra jobbak voltunk ugyan játékban, lendületesebben és szebben futballoztunk ellenfelünknél, ám a kapu előtti bizonytalankodásaink miatt nem döntöttük a saját javunkra ezeket a meccseket. A szlovákoknak két értékelhető lövésük volt a mérkőzésen az egyiknél még számunkra szerencsésen pattant a labda a kapufáról, a másik viszont már befele ment az alumíniumról, így az 1-0-s vereségünkkel végül a 10. helyet szereztük meg.

Szakmai értékelés:

Érdekes tanulság volt ezen a tornán, hogy amikor mi szereztük meg az első gólt, akkor mindig nyertünk, sőt a hat ilyen találkozónkon csupán egy gólt kaptunk, ám sajnos az is feltűnő volt, hogy amennyiben az ellenfél szerezte meg a vezetést, úgy mindannyiszor vereséget szenvedtünk. Az egész tornát alapul véve, büszkék lehettünk csapatunkra, amely semelyik gárdánál nem volt gyengébb, ezt egészen jól példázta a Bochum – Dortmund döntő is, hiszen mind a két csapat ellen játszottunk, a tornagyőztest meg is vertük, és a Dortmund is a szerencséjének köszönhette a győzelmét ellenünk. Ugyanakkor az is feltűnő volt, hogy nem volt egyenletes teljesítményre képes a gárda, és Iváncsi Norbin, Beschenbacher Kornélon és Baross Tamáson kívül nem volt olyan játékosunk, aki feltétlenül dicsérhető lett volna. Kulcsembereink, vagyis Baross Gábor, Beke Zsolt és Balogh Laci ezúttal is sokat játszottak, voltak egészen kiváló mérkőzéseik is, de hat elszenvedett vereség után kijelenthetjük, hogy több olyan találkozó is akadt, amelyiken nem tudták túllendíteni a csapatot a holtponton. Komódi Kevin és Práth Dávid három-három gólja dícséretes, de többet kellett volna szerezniük, míg Újvári Bence, Erszény Ádám és Szidor Szabolcs hozzállása kifogástalan volt, ám ezúttal nem sokat tettek hozzá a csapat játékához.“

(Forrás: www.mac97.hu)

* A képen a MAC/MTK csapata a tornagyőztes VFL Bochum gárdájával látható.